gondolatok itthon a jó meleg ágyban

csalodás, szerelem, barátok, kétszínűség, sírás ezek mindenkinek az életében előfordulnak de vajon ki hogyan reagál a rossz dolgokra? szerintem mindenki másképp, valaki sír, valaki elfojtja én sajnos mindkét csoportba beletartozom ez nagyon hamar kiderült a tinikorszakomban. nem azt mondom hogy teljesen boldogtalan vagyok csak lehetne jobb is. bár lehet azt nem érdemlem meg. mostanában úgyérzem semmi jó nincs csak üresség és szomorúság, de tudjátok mit mondanak szivárvány sincs eső nélkül szóval reménykedem

-Mit csinálsz?- Álmodok.- Ébren?- Ébren.- Úgy nem lehet.- Én tudok.- Hogyan?- Azt nem tudom, de nekem megy.- Miről álmodsz?- Mindenről, ami jó.- Például?- Egy tökéletes világról.- És mire jó ez?- Ilyenkor nem fáj semmi, egyszerűen csak elmegyek egy másik világba, ahol minden úgy van, ahogy én akarom, ahol nem kell félni, nem kell aggódni, nem kell semmit csinálni, amit nem akarok, egyszerűen csak boldognak lenni.- Akkor, ha nem álmodsz szomorú vagy?- Nem, csak nem mindig vagyok boldog.- De mindig vidámnak látszol!- Te úgy látod.- Az hogy lehet?- Mert azt akarom, hogy úgy lásd.- És, hogy csinálsz úgy, mintha boldog lennél, ha nem vagy az?- Egyszerűen. Csak elmegyek az álomvilágomba.

Szerintem én is ilyen vagyok szóval ez sok mindent elárul rólam...